Régóta Magyarország az egyik központja a szcienometriai (kb. mérni a tudományos teljesítményt publikálási és idézettségi mérőszámokkal) kutatásoknak. Az mta.hu rendszeresen közöl erről összeállításokat, néha még a sajtó is felfigyel rá. 2008. január 17-én a Heti Válasz hasábjain megjelent cikk (A száz legidézettebb természetkutató), igyekezett összegyűjteni a világ száz legtöbbet idézett tudósai közül azokat, akik Magyarországon dolgoznak: biológia Freund Tamás, fizika: Vicsek Tamás, kémia:  Solymosi Frigyes, matematika: Lovász László, orvostudományok: Palkovits Miklós, agrár: Dudits Dénes, földtudományok: Mészáros Ernő, műszaki: Gyulai József, társadalomtudományok: Schubert András.

A cikk szerzői arra tettek kísérletet, hogy az úgynevezett Hirsch-féle mutatószámot (H-index) alkalmazzák. Ez a módszer a kutatók által közölt tudományos írások visszhangját is méri, hiszen megmutatja, hány olyan közleménye volt a tudósnak, melyre mások hivatkoztak.

Természetesen a megközelítés vitatott is, például a bázis, az  MTA Köztestületi Publikációs Adattárának használata. 

Többen reagáltak a cikkre a folyóirat fórumán is, ahol elsősorban a kutatói teljesítmény mérésére vonatkozó módszert kritizálták a hozzászólók...