Vitaszint
alatt
Joggal v‡rja el a magyar tud—s kšzvŽlemŽny az AkadŽmia ki‡ll‡s‡t a tudom‡nypolitika Žs kutat‡s-fejlesztŽs ir‡ny’t‡sŽrt felelős korm‡nytagok mellett az olyan durva t‡mad‡sok Žs k’nos provok‡ci—k ellenŽben, mint amilyet a NŽpszabads‡g jœlius 13-i sz‡m‡ban olvashattak az MTA egyik doktora, egy kutat—orvos toll‡b—l. Hiller Istv‡n oktat‡si Žs kultur‡lis minisztert azŽrt Žrte kemŽny kritika, mert a Kšzt‡rsas‡g Alkotm‡ny‡nak betűjŽhez Žs szellemŽhez hűen tiszteletben k’v‡nja tartani a tudom‡ny auton—mi‡j‡t. Hiszen vil‡goss‡ tette: az akadŽmiai Žs tudom‡nypolitikai reform b‡zis‡nak az AkadŽmia ‡ltal kŽpviselt tudom‡nyos kšzšssŽget, tizenkŽtezer minős’tett magyar kutat— testŸletŽt tekinti (amely egyŽbkŽnt minden m‡s hazai szervezetnŽl nagyobb rŽszvŽteli Žs meritokratikus legitimit‡ssal rendelkezik). ƒrthető, hogy a kultur‡lis forradalom technik‡it idŽző Žs szellemi sz’nvonal‡n ‡ll— t‡mad‡sok őt is cŽlba veszik, mikšzben negat’v pŽldakŽnt mellŽ ‡ll’tj‡k (m‡r csak a kis t‡bl‡cska hi‡nyzik a nyakukb—lÉ) az orsz‡g egyik legismertebb, osztatlan kšztiszteletnek šrvendő akadŽmikus‡t, Cs‡nyi Vilmost. MŽg aggaszt—bb, hogy milyen kellemetlen helyzetbe kerŸlhet K—ka miniszter œr, aki tšbbszšr is kifejezte elkštelezettsŽgŽt a magyar tudom‡ny teljes’tmŽny-orient‡lt fejlesztŽse mellett. Ha egy ‡ltala tšbbszšr pozit’van hivatkozott kutat— ilyen fokœ t‡jŽkozatlans‡ggal Žs/vagy nemtelen t‡mad‡ssal lŽp fel, az —hatatlanul r‡ (Žs a korm‡ny egŽszŽre) is rossz fŽnyt vethet. Ez csak azoknak lehet Žrdeke, akiknek valamiŽrt megŽri gyeng’teni a magyar kutat‡s-fejlesztŽs t‡rsadalmi poz’ci—it.
Azonban, sajnos, nincs m—dja az AkadŽmi‡nak vit‡ba sz‡llni az eml’tett cikkel. L‡tjuk, hogy nehŽz a mindenkori handaband‡z—k sorsa: kŽnytelenek egyre nagyobbat Žs hosszabbat mondani ahhoz, hogy a kezdeti bombasztikuss‡guk keltette ŽrdeklődŽst fenntarts‡k. Kutat—i kšrškben m‡r vŽgkŽpp lecsengett a kor‡bban felh‡borodott, majd (sz’nvonaltalans‡ga ok‡n) ink‡bb sz‡nakoz— t‡rsalg‡si tŽmakŽnt szereplő a szab—csab‡z‡s. Ennek ellenŽre ut‡nlšvŽskŽnt most egy kolumn‡s, minden kor‡bbit alulmœl—an ismerethi‡nyos produkci—nak adott teret a NŽpszabads‡g – amire ‡ls‡gos lenne az a szerkesztői indokl‡s, hogy tessŽk vitatkozni: az inform‡latlans‡gnak Žs šsszevissza-beszŽdnek ezen a szintjŽn mŽg a kocsm‡ban sem t‡rgyal az ember.
A kšzšlt sz—zuhataggal ezŽrt esze ‡g‡ban sincs senkinek vitatkozni a magyar tudom‡ny kšreiben. Ennek ok‡t ŽrzŽkletessŽ teszi olvas— sz‡m‡ra, ha csup‡n tucatnyit megeml’tek itt a bekezdŽsenkŽnt hemzsegő t‡rgyi tŽvedŽsekből vagy hazugs‡gokb—l (att—l fŸgg, hogy inkompetensek vagy tudatosnak tekintjŸk a szerzőt):
- Nem igaz az a be‡ll’t‡s, miszerint az MTA szemŽlyi kiad‡sai kšzštt a fiatal kutat—k h‡ttŽrbe szorulnak. ElŽg csak arra figyelemmel lenni, hogy az akadŽmiai intŽzetek kutat—inak 40 sz‡zalŽka 35 ŽvnŽl fiatalabb – nem tal‡lni mŽg egy ilyen ar‡nyt a magyar kšzszfŽr‡ban!
- Nem igaz, hogy az MTA nem helyez sœlyt kutat‡sai alkalmaz‡s‡ra. Mi sem bizony’tja ezt jobban, minthogy a termŽszet- Žs műszaki tudom‡nyos akadŽmiai kutat—intŽzetek kšltsŽgvetŽsŽnek kšzel felŽt elŽri a kšzponti ‡llami t‡mogat‡son k’vŸli forr‡sok (p‡ly‡zatok, v‡llalkoz—i megb’z‡sok) nagys‡ga. (Csak šsszehasonl’t‡skŽnt: a Max-Planck Institut kšltsŽgvetŽsŽnek 82%-a ‡llami forr‡sb—l sz‡rmazik, a maradŽk 18% adom‡nyokb—l, projektek bevŽteleiből.) Az akadŽmiai kutat—intŽzeti tevŽkenysŽgek e t‡rgyœ rŽszletes šsszefoglal‡s‡t b‡rki megismerheti az MTA honlapj‡n.
- Nem igaz, (mŽghozz‡ nagys‡grendi mellŽfog‡sÉ) hogy az MTA intŽzetei csup‡n 1 Mrd forint kŸlfšldi forr‡st Žs 300 milli— forint v‡llalkoz—i megrendelŽst kaptak, a val—s adatok: 2,5 Mrd Ft kŸlfšldi p‡ly‡zati nyeremŽny, 2 Mrd forint gazdas‡gi megrendelŽs.
- Nem igaz, hogy az OTKA p‡ly‡zatok tšbbsŽgŽt MTA kutat—helyei nyernŽk, a val—s‡gos ar‡ny egyharmad, de ezek egy rŽsze is egyetemen műkšdő kutat—csoport.
- Nem igaz, hogy az OTKA ak‡r amiatt MTA-ir‡ny’t‡s alatt ‡llna, mert elnške akadŽmikus. Ilyen alapon a Magyar Kšzt‡rsas‡g szintŽn az MTA ir‡ny’t‡sa alatt ‡ll, hiszen elnške akadŽmikus imm‡r 6 Žve – valamint egyetemek, ‡llami Žs t‡rsadalmi intŽzmŽnyek, szervezetek sora volna az MTA rŽsze. Az OTKA-tšrvŽny Žs a műkšdŽsi rend vil‡gosan garant‡lja az OTKA fŸggetlensŽgŽt.
- Nem igaz, hogy 2005 vŽgŽn 3 Mrd forint MTA elnški keretet szŽtosztottak volna. Ezzel szemben 2006 tavasz‡n a kutat‡sfinansz’roz‡s teljes’tmŽnyorient‡lt matching fund form‡j‡ban 600 milli— forintot (mely az Orsz‡ggyűlŽs dšntŽse ŽrtelmŽben az akadŽmiai kutat—h‡l—zat finansz’roz‡s‡nak rŽsze) versenyelvűen, a b‡zisfinansz’roz‡s keretein tœllŽpve kaptak meg kutat—csoportok.
- Nem igaz, hogy ez az elnški keret az OTKA kšltsŽgvetŽs fele volna, a 10%-ot sem Žri el.
- Nem igaz, hogy az MTA kšltsŽgvetŽsŽnek elsz‡mol‡s‡t kiz‡r—lag az MTA KšzgyűlŽse hagyja j—v‡ – az AkadŽmia minden Žvben besz‡mol—t kŸld a Korm‡nynak, amit a Korm‡ny eddig minden Žvben elfogadott. Emellett megeml’tendő, hogy egyetlen olyan kutat‡sszervezet van Magyarorsz‡gon, amely Žvente nyilv‡nos tartalmi Žs sz‡mszaki besz‡mol—t kŽsz’t munk‡j‡r—l, s ez az AkadŽmia.
- Nem igaz (valamint Žrtelmetlen az ‡ll’t‡s), hogy az MTA tagjainak hetven Žven felŸli minim‡lis (!) sz‡ma maximaliz‡lva volna. Ezzel szemben az MTA šnkŽnt korl‡tozta a teljes akadŽmikus lŽtsz‡mot.
- Nem igaz, hogy az akadŽmiai tagv‡laszt‡s 180 milli— forintba kerŸl, az erre ford’tott kŸlšn kiad‡sok pontos šsszege 0 azaz nulla forint.
- Nem igaz, hogy az MTA limuzinokkal rendelkezik. A v‡lasztott vezetők az ‡llami besorol‡snak megfelelő szolg‡lati gŽpkocsihaszn‡latot vehetnek igŽnybe, ezen tœl az akadŽmikusok tudom‡nyos Žs kšzfeladatai ell‡t‡s‡t egy als—-kšzŽpkateg—ri‡s gŽpkocsi-kontingens seg’ti (hogy ez ut—bbi a j— megold‡s, az termŽszetesen megvitathat—, de szintŽn csak a tŽnyek ismeretŽbenÉ)
- Nem igaz (de ink‡bb becsŸletesen dolgoz— kšztisztviselőket szemŽlyŸkben sŽrtő hazugs‡g) annak sugalmaz‡sa, hogy az MTA meghamis’tan‡ holnapj‡nak inform‡ci—s b‡zis‡t. A doktori elj‡r‡s (ez a magyar tudom‡nyos minősŽgbiztos’t‡s legalaposabb Žs legink‡bb teljes’tmŽnyelvű folyamata) rendjŽnek kšvetelmŽnyei, melyek hivatalos form‡jukban az MTA Doktori Tan‡cs honlaprŽszŽn megismerhetőek, termŽszetesen nem diszkrimin‡lj‡k a nemzetkšzi tudom‡nyos teljes’tmŽnyt.
ƒs ’gy tov‡bb, olyan šndestrukt’v logikai oktondis‡gokig, mint pŽld‡ul annak felemlegetŽse, hogy a kiemelkedő publik‡ci—knak csup‡n a fele sz‡rmazik MTA intŽzetekből – mikšzben a magyar tudom‡nyos kapacit‡s egyhatod‡t teszi ki az akadŽmiai kutat—h‡l—zat, teh‡t az idŽzett adattal a szerző azt igazolta, hogy milyen kiemelkedően teljes’t az MTAÉ (Ezt egyŽbkŽnt a nemrŽg Magyarorsz‡gon j‡rt Barbara Bludau asszony, az emlegetett Max-Planck T‡rsas‡g főtitk‡ra is megerős’tette, aki szerint a tŽrsŽgben a magyar kutat—k a legjobb partnereik s ezŽrt a mostani 33 kšzšs MTA – MPG projekt bőv’tŽsŽt kezdemŽnyeztŽk.)
MŽltatlan a magyar tudom‡nyhoz, a Magyar Tudom‡nyos AkadŽmi‡hoz, a NŽpszabads‡ghoz, de mŽg a szŽp karriert Žp’tő kutat—hoz is, hogy ilyen szinten kelljen kioktatni őt nyilv‡nosan, puszt‡n azŽrt, mert olyasmiről beszŽl vagy beszŽltetik, amelyben nem volt m—dja j‡rtass‡got szerezni. êgy, m‡rcsak k’mŽletből is, a tov‡bbiakban az MTA nem k’v‡n reag‡lni erre a gšrcsšs igyekezetű hisztŽri‡ra.
Az azonban sokkal Žrdekesebb, hogy mikŽppen sŸllyedhetett id‡ig a tudom‡nyr—l zajl— nyilv‡nos beszŽd sz’nvonala? Hiszen el sem tudom kŽpzelni, hogy effŽle ismerethi‡nyos ’r‡st b‡rmilyen m‡s tŽm‡r—l megjelentetne egy olyan fontoss‡gœ œjs‡g, mint a NŽpszabads‡g. Pedig volna miről beszŽlni, vitatkozni Žs nem is elsősorban az AkadŽmia ‡gend‡ja szerint. Az AkadŽmia, a magyar tudom‡ny műkšdŽse, szervezeti Žs szemŽlyi viszonyai alapos reformra Žrettek. Igazi konfliktusok, nagy ŽrdekellentŽteket veszik kšrŸl Žs szšvik ‡t a kutat‡s-fejlesztŽs, a tudom‡nypolitika dšntŽshozatali- Žs intŽzmŽnyrendszerŽt. J—kora mindennek a t‡rsadalmi, helyenkŽnt ideol—giai holdudvara is. Folyamatosan frissŸlő, ‡tfog— Žs teljeskšrűen nyilv‡nos dokument‡l‡sa olvashat— a tudom‡nypolitikai konfliktusoknak Žs koncepci—knak az MTA honlapj‡n. Kifejezetten mŽdia-orient‡ltt‡ v‡lt a magyar tud—s elit. Akkor?
Igaz, nem k’n‡ltunk elŽggŽ kŽnyelmesen befogadhat— tšrtŽnetet. A t‡volb—l hazatŽrt fiatal tehetsŽg konfliktusa a begyepesedett hivataloss‡ggal klasszikus magyar sztori, a szurkol‡s ir‡nya sem kŽrdŽses. Ezzel szemben persze lehetsŽges, de nem eleg‡ns m—dszer alternat’v tšrtŽnetet bemutatni, mondjuk egy šnmag‡t Ÿgyesen menedzselő fiatal akadŽmiai doktorr—l, aki, miut‡n tal‡n nem sikerŸl az EgyesŸlt çllamokban vŽgleges’tett egyetemi kinevezŽshez jutnia, hazajőve pr—b‡lkozik ezzel. çm mikor szembesŸl azzal, hogy itthon is teljes’teni kell ‡ltal‡nos kritŽriumokat, sŽrtődštt vagdalkoz‡sba kezd. S minő meglepetŽs: miut‡n az AkadŽmi‡t—l minden hasznot (t‡mogat‡s az egyetemi kinevezŽshez, akadŽmiai doktori p—tlŽk, ismertsŽg a Mindentud‡s Egyeteme rŽvŽn) ãlevettÓ, m‡r jobban megŽri neki Ÿres hűh—t csapni, hogy figyelmet keltsen. Mivel ’zlŽsŸnk ellen val— egy ilyen kamp‡ny vŽgigcsin‡l‡sa, maradtak a tŽnyek: l‡tszik azonban, hogy sokkal nehezebb azonosulni adatsorokkal, szervezeti ‡br‡kkal Žs megfontolt reformfolyamattal.
EzŽrt (is) lesz izgalmas a most nekilendŸlt akadŽmiai reform, mint t‡rsadalmi program kommunik‡ci—ja. Vajon sikerŸl-e bemutatni vonz— Žs meggyőző pŽldakŽnt arra, hogy a teljes’tmŽnyelv jegyŽben egy-egy auton—m kšzšssŽg, alrendszer sokkal alkalmasabb kezdemŽnyezője Žs vŽgrehajt—ja lehet a szŸksŽges v‡ltoz‡soknak, mint a kšzponti akarat kŽnyszere? Ennek is rŽvŽn trendi lesz-e œjra tudom‡nnyal foglalkozni, egŽszen a felsőfokœ tov‡bbtanul‡si v‡laszt‡sokig? A tud—sok Žs az AkadŽmia kiemelkedő t‡rsadalmi tekintŽlye megtelik-e az innovat’v, k’v‡ncsi, œjat akar—, kreat’v Žs šntudatos szemŽlyisŽgek pŽldaad— tartalm‡val?
ƒs nagy kih’v‡sa a magyar tudom‡ny kommunik‡ci—j‡nak, hogy kŽpes-e mindezzel a szerkesztősŽgek ŽrdeklődŽsŽt ink‡bb felkelteni, mint a l‡tszatradik‡lis tudom‡nyŸgyi k‡vŽh‡zi konr‡dok?
F‡bri Gyšrgy
a Magyar Tudom‡nyos AkadŽmia kommunik‡ci—s igazgat—ja