ăA fšldgyalu kil‡t‡sba
helyezŽseÓ
Az egykori, rŽgen meghaladott K—ka-MTA- affŽrt saj‡tos
kšzel’tŽsben meleg’ti fel a szerző, idekeverve az MTA igazgat‡si
kšltsŽgeit. Hogy ezek az ‡ltala furm‡nyosan kisz‡molt Žs nagy s‡vszŽlessŽggel
kezelt sz‡mokkal (ăA 2002-2004-es MTA kšltsŽgvetŽsi adatokban śgy l‡tom, hogy
az intŽzeth‡l—zat (47 intŽzet) az MTA rendelkezŽsŽre ‡ll— šsszeg 28-44
sz‡zalŽk‡t kapta meg. 16-18 sz‡zalŽkot fogyasztott az MTA titk‡rs‡ga (tšbbet,
mint az MTA 13 Žlettudom‡nyi kutat—intŽzete) Žs 40-56 sz‡zalŽk jutott az egyŽb
kateg—ri‡baÓ) szemben šsszefoglal—an a val—s‡gos Žs naprakŽsz adatok:
A teljesen šn‡ll—an
műkšdő OTKA nŽlkźli akadŽmiai kšltsŽgvetŽs 33 Mrd Ft. Az MTA ez
ut—bbival gazd‡lkodik: legnagyobb rŽszŽt, tšbb mint kŽtharmad‡t az akadŽmiai
kutat—helyekre kšlti. 2008-ban 19 Mrd forintot intŽzmŽnyi, 2,3 Mrd forintot
nemzetkšzi p‡ly‡zati rŽszvŽtelt t‡mogat— form‡ban (a teljes titk‡rs‡gi kšltsŽg
nemzetkšzi vagy piaci mŽrcŽvel is feltűnően alacsony, mintegy 2,5% az
MTA kiad‡saiban). Emellett az időnkŽnt a gyakorlatt—l elszakadottnak
lefestett intŽzetek kšzźl tšbb is kšltsŽgei kšzel felŽt megtermeli v‡llalati
megrendelŽsek Žs nemzetkšzi p‡ly‡zatok rŽvŽn.
Meglehet, Darvas BŽla mŽg ezt a titk‡rs‡gi r‡ford’t‡st is
sokallja, hiszen az ő szempontj‡b—l bizony‡ra csak Žrtelmetlen
adminisztr‡ci—ra megy el. Ha valaki persze kipr—b‡lja mag‡t a versenyszfŽr‡ban
is, akkor tudhatja, hogy ‡ltal‡ban 10-12% kšrźl van a menedzsment-kšltsŽg, de
h‡t mi miŽrt ne legyźnk mŽg n‡luk is jobbak? Csak a magunk h‡za t‡j‡n
sšpršgetve: śgy gondoljuk, hogy mŽgse kidobott pŽnz az MTA Kommunik‡ci—s
Titk‡rs‡gra jut— kiad‡s (ami dšntő rŽszben a munkat‡rsak bŽre), ha egyszer
fenntartjuk az MTA folyamatosan inform‡ci—kat ad— honlapj‡t (www.mta.hu), tud—s’tjuk a
sajt—t az akadŽmiai kutat‡sokr—l, h‡ttŽr- Žs t‡jŽkoztat— anyagokat kŽsz’tźnk a
dšntŽshoz—knak, megszerveztźk Žs nagy sikerrel lebonyol’tottuk a fŽlsz‡z
akadŽmiai kutat— rŽszvŽtelŽvel lezajlott tudom‡nykommunik‡ci—s Žs
kutat‡smenedzsment kŽpzŽst, szervezzźk a Magyar Tudom‡ny †nnepe
rendezvŽnysorozatot Žs a World
Science Forum kommunik‡ci—j‡t, ilyesmik. Ez persze nem
esszenci‡lis kutat—munka, de valamit mŽgiscsak Žrhet, ha ilyesmire pl. a finn
kutat‡s-fejlesztŽsi rendszer a teljes kšltsŽgvetŽsŽnek 8%-‡t kšlti – mi
az AkadŽmi‡n legfeljebb 1%-ot.